Bocuse csapatok felkészülése kertész szemmel

Emlékezetes pillanatok 11 év közös munkájából  

Köszönöm, hogy jeleztétek!  Akkor helyette kérek,…

Több, mint egy éven keresztül, minden vasárnap kora este menetrendszerűen megérkezett kertészetünkbe a magyar Bocuse csapat szokásos heti megrendelése. Kíváncsian olvastuk a Dalnoki Bencéék által kért növények listáját, mert az a csapat folyamatos útkeresésének tökéletes lenyomata volt.

Ez idő alatt a legnagyobb kihívást az jelentette számunkra, hogy miközben igazodunk a csapat változó igényeihez, meglévő partnereink rendeléseit is tudjuk teljesíteni. Előfordult, hogy egy-egy növényből nem volt elegendő mennyiség. Ilyenkor a csapatnak biztosítottunk elsőbbséget, és bízva a séfek rugalmasságában, egyeztettünk velük, felkínálva más lehetőséget.

A degusztációs menüt kínálók nem tudnak az étlapon változtatni, viszont a “fekete táblások” –  bisztrók – már annál inkább. Örömmel tapasztaltuk, hogy a séfek nem bánták a cseréket, sőt jóleső érzéssel vették, hogy ily módon hozzájárulhatnak a csapat felkészüléséhez. (2022)

Meg tudjátok oldani, hogy a most leadott rendelésünket este kilencre már megkapjuk? 

??? Megoldjuk! 

A szokatlan kérdést a magyar csapat segítője tette fel nekünk, egyik késő délután. Mikrozöldek, levélsaláták, ehető virágok, megvan minden, indulás a felkészülés helyszínére. Valami gubancra számítottam, hirtelen közbejött, nem várt eseményre, tanácstalan arcokra. De amikor benyitottam a szentélybe -ahol a csapat gyakorolni szokott-  összehangolt, lázas munka, és fülsiketítő techno zene fogadott, ami a verseny hangzavarát hivatott pótolni. A konyhapult mögött ketten dolgoztak serényen.

Az egyikük Széll Tamás, a  másikuk Rasmus Kofoed (Geranium), aki  felkészítőként vett részt a csapat munkájában.

Előttük egy-egy vágódeszka, éppen aprítottak valamit. Időnként rá-rápillantottak a másik munkájára, néha összenéztek, majd egy szemvillanással nyugtázva a “megbeszélteket”, máris hajoltak vissza, a deszkák fölé. Kiderült, hogy Rasmus csak késő este érkezett meg Koppenhágából, azonban ittlétének minden percét ki akarták használni a felkészüléshez. Nem várták meg a másnap reggelt, hanem érkezése után máris indult az éjszakai “műszak”. Ez volt az oka a késői rendelésnek és szállításnak. (2016-2017)

Vinnék néhány vendéget hozzátok! Két óra múlva ott lennénk a kertészetben! 

Rendben, de kiket?

Megdöbbenve láttuk, hogy a kis buszról leszállva egyszer csak előttünk állt a budapesti kontinens viadalra érkezett francia csapat. Egy hangos Enchanté! – val igyekeztünk túltenni magunkat a megilletődésünkön, aztán máris kezdődött a kóstolóval egybekötött kertlátogatás. Közben találgattuk, hogy ötük közül ki lehet a csapatkapitány? A válaszért diszkréten félre hívtuk a kísérő tolmácsot, Andort. Kiderült, hogy Franciaországot most először női versenyző képviseli a Bocuse-on, Naïs Pirollet. (A képen balról a második.)

Nagyszerűen telt az idő, aminek nagyszerűségét fokozta, hogy elegánsan nem beszéltünk arról, ők milyen íz koncepcióval érkeztek, és arról sem, hogy a magyar csapat mivel készült a versenyre. 

Legyél a partnerünk, hogy veled is legyenek hasonló, közös történeteink!